2018. október 29., hétfő

"Cselenyák Imre magyar író, zenész, dalszövegíró, a Magyar Prózaíró Műhely Egyesület alelnöke, a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület, valamint a Történelmiregény-írók Társaságának tagja. Több mint harminc mű szerzője, 2013 májusa óta rendszeresen játsszák A szorgalmas és a rest lány meseoperát, amelynek ő írta a librettóját." forrás: Wikipédia

Most pedig a legújabb regényéről és az írásról kérdeztem a szerzőt. :)



1. Mi inspirált A sivatag hercegnője c. regényed írása közben?

Alapvetően azokat a regényeket szerettem, szeretem olvasni, amelyek bővítik a tudásomat, azon túl, hogy szórakoztatnak is. Írói munkásságom során is ezt tartom szem előtt. Írtam történelmi-korfestő regényeket Egyiptomról, Görögországról, a Római Birodalomról. Történeteim Föníciában, Japánban, Kínában játszódnak, és a történelmi Magyarország területén, s úgy éreztem, tartozom egy arab témájú regénnyel. De nem a mostani időkről szerettem volna tájékoztatni olvasóimat, noha nagy volt a kísértés, hogyan élnek a megannyi jogsértést elszenvedő keresztény nők a muzulmán világban, hanem a Bagdadi Kalifátus koráról. 

 

2. Honnan jött a sztori ötlete?

Legelőbb az Ezeregy éjszaka világa varázsolt el, de még gyermekkoromban. Aztán történelmi tanulmányaim során lenyűgözött a középkori arab kultúra, tudomány, amit még nem uralt így a fundamentalista iszlám szigorú saría-törvénye. Kellett hozzá egy főhős, egy bagdadi lány, aki atyja vétke által hastáncos lesz. A történetvezetés, leszámítva regényességét, nagyon is hihető és reális.     

 

3. Mióta írsz? Mindig ezt akartad csinálni?

Azt is mondhatnám, hogy gyermekkorom óta, hiszen általános iskolás időszakomból megmaradt néhány tucat versem. Közben aztán elfordultam az irodalomtól, vegyész lettem, majd a zenei pálya felé fordultam. Tíz évig tartott, mire beletörődtem, hogy nem leszek világhírű gitáros-énekes. S mindeközben megjártam a katonaságot, dolgoztam folyamatosan a gyógyszeriparban, viszont egy dolog állandósodott, az olvasás. Prózaírói képességem már korábban kiderült, de igazából harminc éves korom után teljesedett ki bennem.

 

4. Mik a terveid a jövőre?

Valójában már annyi regényt megírtam, hogy minden következő mű nekem már jutalomjáték. Az egyik kiadó azt kéri tőlem, hogy folyassam sajátos történelmi kalandregényeimet, művészbarátaim azt javasolják, írjak több kortársirodalmat, a Könyvmolyképző kiadó úgy véli, álljak rá az életrajzi regényekre, híres emberekről, mert látnak benne rációt. Bizonyára az Arany Jánosról szóló életregény sikere okán. Valójában minden irány inspirál.  

 

5. Tanultad valahol az írást, vagy ösztönösen jön?

Az a tapasztalatom, hogy írónak születni kell. Legalábbis benne kell, hogy legyen az emberben az elbeszélői tehetség. Aztán persze még képeznie is szükséges magát. Tehát ha nem vagy jó mesélő, aligha lesz belőled jó elbeszélő. Nyilván akadnak kivételek.

 

6. Ki a kedvenc szereplőd A sivatag hercegnőjéből és miért?

Ali, Zubeida apja. Számomra ő a legmulatságosabb mellékszereplő, akit eddig megalkottam. Habókos, könnyelmű, de nagyon emberi. Tehát a gyarlósága miatt lehet őt kedvelni. Igaz az elején még senki sem tudhatja, hogy leányát jó helyre adja a mara házba.

 

7. Van írói példaképed, vagy valaki, akit nagyon nagyra becsülsz?

Van több is. A magyarok közül Móricz Zsigmond, Örkényi István, Fekete István. A külföldiek közül Mika Waltari, Dosztojevszkij, Bohumil Hrabal. De ezek most hirtelen jutottak eszembe. Ha egy hét múlva kérdeznéd meg, nem pont őket mondanám.

 

8. Van írói rutinod? Vagy csak leülsz, és írsz?

A regényírás sokkal inkább szakmunka, mint valami más. A mű sohasem születik meg, ha túlzottan csapongó, piszmogó, avagy körülményes vagy. Nagyon fontos, hogy jó legyen az arányérzéked. Át tudd fogni a leírandó történetet, legyen fejedben a váza, honnan hová szeretnél eljutni. Tanácsos laza vázlatot is írni. És minden nap le kell ülni, írni négy-öt órát, még akkor is, ha ez szenvedést okoz. Különben soha nem érsz a végére.   

 

9. Mit tanácsolnál azoknak, akik hozzád hasonlóan írók szeretnének lenni?

Nehéz kérdés. És talán nem is szabad úgy nekifogni, hogy „én író szeretnék lenni”. Inkább csak azt határozza el az ember, hogy most elkezd történetet mesélni, és csupán élete végéig kopogtatja a klaviatúrát. Még akkor is, ha soha ki nem adják könyv formában. Másképpen aligha van az írásnak értelme. Mert írónak lenni se nem kiváltság, se nem dicsőség, hanem állapot. Az írók sokszor nyomorultul tudják magukat érezni. De nemigen lehet sokat tenni ellene: írniuk kell. És még csak nem is azért, hogy boldogok legyenek. Hanem csak azért, hogy elkerüljék a boldogtalanságot.  

 Köszönöm az interjút!
Várjuk a további regényeidet :)
 
A szerző eddig megjelent kötetei:
  • Kamasz-tavasz (1993, regény) Ifjúsági lap- és Könyvkiadó ISBN 963-423-090-3
  • Szidóni (1996, regény) Kráter Műhely Egyesület ISBN 963 7583 726
  • Nem történt semmi (1996, elbeszélések) Magán kiadás
  • Hé, Emberke! (1997, kisregény) Kráter Műhely Egyesület ISBN 963-7583-81-5
  • Eh, Menschenkind! (1999, a Hé, Emberke németül, Seneca-Togora ISBN 9639162 40 x
  • Reggelek (1999, novellák) Puedlo ISBN 963-9320-87-0
  • Fuldokló augusztus (2004, regény) Magyar Napló ISBN 963-86488-8-0
  • Schlaraffia (2005, regény) Magyar Napló ISBN 963-9603-13-9
  • Párhuzamos ellenirány (2007, elbeszélések) Puedlo - Coldwell ISBN 978 963 9673 496
  • Ágoston úrfi (2007, regény) Coldwell ISBN 978-963-86748-6-9
  • Az aranyhajú kisfiú álma (2013, mesék) Könyvmolyképző ISBN 978 963 373 027 0
  • Atilla, Isten ostora (2016, történelmi regény) Lazi ISBN 978 963 267 305 9
  • Áldott az a bölcső (2017, Arany János életregénye) Könyvmolyképző ISBN 978 963 457 0189
  • Pandemónium (2018, elbeszélések) Coldwell Art ISBN 978 615 5156 37 3
  • A halál vámszedője (2000, Puedlo ISBN 963-9320-54-4)
  • Tajgetosz kegyeltje (2001, Puedlo ISBN 963-9320-90-0)
  • A legionárius (2002, Puedlo ISBN 963-9477-53-2)
  • Azálea (2003, Puedlo ISBN 963-9477-26-5)
  • A fáraó lánya (2004, Puedlo ISBN 963-9477-70-2)
  • Az egyiptomi kéjnő (2006, Puedlo ISBN 963 9673 153)
  • A magyarok nyilaitól... (2008, Puedlo ISBN 978-963-249-042-7)
  • Attila, Isten ostora (2008, Puedlo ISBN 978-963-249-043-4)
  • A sivatag hercegnője (2009, Puedlo ISBN 978-963-249-095-3)
  • Az egyiptomi kéjnő (2009, Puedlo, második kiadás ISBN 978-963-249-094-6)
  • A fáraó lánya (2010, Puedlo, második kiadás ISBN 978-963-9477-78-0)
  • A sivatag hercegnője (2010, Puedlo, második kiadás ISBN 978-963-249-105-9)
  • Az egyiptomi kéjnő (2010, Puedlo, harmadik kiadás ISBN 978-963-249-104-2)
  • Szamuráj és gésa (2010, Puedlo, ISBN 978-963-249-108-0)
  • A fény leánya (2013, Gold Book, ISBN 978-963-426-250-3)
  • Meliki (2013, Könyvmolyképző, ISBN 978-963-245-984-4)
  • Az új Isten szerelmesei (2013, Gold Book, ISBN 978 963 426 266 4)
  • A jezsuita (2017, Historycum, ISBN 9786158084536)