2018. június 2., szombat

V.C. Andrews - Melody

I.P.C., Budapest, 1998
422 oldal · ISBN: 9636351163 · Fordította: Szántó András
 

Fülszöveg:

A ​Logan család történetét feldolgozó újabb sorozat első kötetének főhőse a tizenéves Melody. Apja egy bányaszerencsétlenségben életét veszti. A kicsapongó életet élő fiatal és szép anyja barátjával útnak indul, hogy modell vagy színésznő váljon belőle.
Melody-t otthagyja férje testvérének családjánál, ahol nemrég súlyos tragédia történt. Az ikrek közül a lány a tengerbe veszett, a kisebbik testvér pedig süket.
Melody-t nagynénje a meghalt lány szobájába költözteti, az ő ruháiban járatja, kényezteti. A nagybácsi azonban ellenszenvvel fogadja s apja, anyja nevét szinte tilos kiejteni a rokonok előtt. Még feszültebb légkör fogadja a család fölött anyakirálynőként uralkodó nagyanya házába.
Unokatestvére segítségével Melody nekilát, hogy megfejtse a családi gyűlölködés okát. Kik voltak Melody anyjának szülei? Miért menekült el Melody apja és anyja a tengerparti családi fészekből? Miért lettek kiátkozottak? Milyen titok lengi be Melody egész gyerekkorát? Vajon Melody az-e, akinek tudja magát?
A V. C. Andrews – könyvek hívei most is nyomon követhetik egy bűnökkel, titkokkal terhelt család életét.

 Véleményem:

Andrews nagy kedvencem. És már átkozom magam, hogy az antikváriumban csak az első kötetet vettem meg, holott ott volt a második is. Most alig bírom kivárni a következő részt. Nem annyira durván függővéges, engem inkább az érdekel, összejön-e a két kedvenc szereplőm.
Melody nagyon szerette a családját, egy egy lakókocsiknak fenntartott parkban laktak, amíg az apját baleset nem éri... Az anyjával és annak új pasijával elindulnak Hollywood felé, hogy új helyen telepedjenek le, de ez nem egészen úgy alakul, ahogy Melody tervezte. Hatalmas utazás veszi kezdetét, és végül Melody a tengernél köt ki, ahol körülötte mindenki halászik, az új sulitársai pedig kigúnyolják. A tizenhat éves lány pedig próbál alkalmazkodni. Ez persze nem megy könnyen, mert kiderül, hogy rengeteg dolgot eltitkoltak előle.
Nagyon szerettem ezt a könyvet, szerintem egy igazi nyári olvasmány. Vannak itt szép helyek, tengerpart, titkok és egy olyan pasi, hogy folyik utána a nyálam.
Melody először találkozik unokatestvéreivel, Caryvel és May-jel. May egy kislány, aki nem hall, ezért Melody el kezdi tanulni a jelbeszédet, hogy tudjanak kommunikálni. Cary egy nála 1 évvel idősebb fiú, akinek meghalt az ikertestvére - Laura -, és Melody nagynénje állandóan Laura ruháiban hordatja a lányt, és az ő szobájában kell aludnia.
Melody sejti, hogy valami nincs rendben a családjában, de sokáig nem jön rá, mit titkolnak előle a saját családtagjai.
Melody életében semmi sem az, aminek tűnik. Az iskolában a barátai hamar ellene fordulnak, és undorító pletykákat terjesztenek róla, a nagybátyja szemlátomást utálja, az anyja le se szarja, csak az új pasijával történik, és a fiú, aki felkeltette Melody érdeklődését hatalmas megdöbbenést okozott számomra.
Sara néni hóbortos, Olivia nagymama egy diktátor, a nagypapája pedig csak egy báb. Egyedül Cary áll mellette, és segít neki kitalálni a titkokat.
Cary a kedvenc szereplőm volt az egész könyvben... és nem csak azért, mert rohadt jól nézett ki! Szerintem ő az egyik legösszetettebb karakter. Egyrészt ott a hatalmas veszteség, ami miatt megrendült az emberekbe vetett bizalma, másrészt ott van az a fiú is, akit csúfolnak (méghozzá Nagyapónak) az iskolában, és még a saját családjában is sokat rejtőzik, hogy hajómodelleket építsen, és elzárkózzon a valóság elől. Nagyon megörültem, amikor Melody felajánlotta neki, hogy segít felkészülnie az érettségire.
A tájak a fejemben nagyon szépnek tűntek, és rengetegszer elképzeltem, hogy én is ott csónakázok, kagylókat gyűjtök, az áfonyásban sétálok, és nézem a naplementét. Szerintem ezt a könyvet nem is olyan jó télen olvasni. Ez egy tipikus nyári olvasmány, szóval ha valaki kezébe akad, mindenképpen akkor kezdjen bele!
Melody hegedül, aminek nagyon örülök, mert én is kötődöm 7 évnyi tanulással a hangszerhez. Mondjuk én nem vagyok nagy énekes, de tetszett, hogy Melody számára is van valami, ami állandó az életében, ha már semmi más nem az.
Az igazság megdöbbentő, de baromira jól kidolgozott, és olyasmi, amire senki sem számítana!
Andrews gyönyörűen fogalmaz még mindig, és állandóan meglepődöm, hogy lehetnek valakinek ilyen jó leírásai. Ha még élne az írónő, azt kívánnám, hogy találkozhassak vele, dedikáltathassam a könyveimet, és tanácsot kérjek, hogy hogyan lehetnék én is ilyen jó író.
Ami fontos ezzel a történettel kapcsolatban az az, hogy akkor, amikor ez játszódik, még nem létezett mobil, csak vezetékes telefon.
A kedvenc jelenetem a végén volt, amikor végre elcsattant az első csók. Én akkor sikítottam, és felpattantam, hogy táncoljak egy sort.
 A könyv borítójáról annyit, hogy nekem egyáltalán nem tetszik. Persze akkor még más volt a stílus, és én ezt megértem, de Caryt például egyáltalán nem úgy képzelem el, ahogy a borítón szerepel. Ezért sem szeretem annyira az olyan borítókat, ahol emberek szerepelnek. Valahogy mindig máshogy látom a szereplőket :D

 Összegzésül:

Melody sorsa valóban borzalmas, és senkinek nem kívánom ezt a bizonytalanságot, melyet ő átélt... és gyanítom, hogy mivel 4 részes a sorozat, még messze nem tudok mindent.
 Annak ajánlom ezt a könyvet, akit érdekelnek a családi titkok, a lélegetelállító kalandok és a bimbózó szerelmek :)
 

5*

 
 
 
 
 
  
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése